Gyíknevelde

Előfordulása:

A pannon gyík, bár nevéből másra lehetne következtetni, valójában jóval nagyobb területen fordul elő, mint a Kárpát-medence. Itteni populációi egyébként foltszerűen elszigeteltek, a Pilisben, a Budai-hegységben, a Börzsönyben, a Bükkben, valamint a Duna-Tisza közén fordulnak elő. Találkozhatunk vele az Al Duna mentén is, de leggyakoribb a Balkánon, Kis-Ázsiában, a Közel Keleten egészen Egyiptomig. Száraz, füves domboldalakon, olykor melegebb, sziklás hegyoldalakban él, ahol az aljnövényzet vagy az avar rejtekhelyet biztosít számára.

Megjelenése:

A pannon gyík mindössze 10-12 centiméter hosszúságot érhet el, teste hengeres, feje rövid, orra tompa. Pislogásra képtelen, mivel átlátszó szemhéjai összenőttek (innen angol elnevezése: kígyószemű). Végtagjai gyengék és kicsik.

A pannon gyík alapvetően olajbarnás színű bronzos árnyalattal, hasa ezüstszürke. A háti részen két, fehér pontsorral szegett fekete vonal fut végig, és az orrcsúcstól egy-egy világosan keretezett sötét sáv húzódik mindkét oldalon a hátsó láb tájékáig. A nemek között nincs szemmel látható különbség, a fiatal egyedek alapvetően sárgásabbak.

Szaporodása:

A párzásra április közepén kerül sor, ezt követően a nőstény 5-6 borsónyi, hosszúkás tojást rak. A puha tojások a földben vagy avar alatt kelnek ki augusztus-szeptemberben. A kezdettől fogva önálló kis gyíkok eleinte alig 5 centiméter hosszúak.

VÉDETT ÁLLAT!

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat